Sokan pusztán látványelemként tekintenek egy kandallóra, mondván, hogy egy cserépkályha sokkal jobb hatásfokú, tovább tartja a meleget, kevesebb tűzifát fogyaszt és így tovább.
Ezen állítások egy része megalapozott, de a helyzet már sokat fejlődött. Az utóbbi években megjelentek ugyanis a samottal vagy egyéb hőtároló anyaggal bélelt, jól szabályozható égésű tűzterek. Ezek jelentősen javítottak a kandallók presztízsén, aminek részleteivel nem kívánok most foglalkozni, inkább bemutatom, hogy miként lehetséges a „kandallóból kályhát” elv megvalósításával tovább csökkenteni a betétek veszteségeit.
Normál kivitelezés esetén a tűztérbetétből kilépő füstgáz hőmérséklete aránylag magas, az égéstermék rövid utat megtéve távozik a kéménybe. Ugyanakkor a konvekciós burkolat tömege elhanyagolható, nincs jelentős szerepe a fűtésben!
Nem kell magyarázni, hogy a cél nem más, mint ebből a távozó energiából egy bizonyos részt még az épületen belül hasznosítani, azt esetleg valamilyen módon tárolni.
Erre ad lehetőséget az utólagos hőhasznosítók beépítése, amikor is a betét valamelyik oldalán elhelyezünk egy speciális samottból épített füstjáratot, ezen keresztül vezetjük az égésterméket a kéménybe.
A tervezéshez használt programmal ki tudjuk számolni a megfelelő és megengedhető járathosszt, így elkerüljük a füstgáz túlzott lehűlését, ami kátrányosodáshoz és működésképtelenséghez vezetne. Tapasztalatok szerint egy nagyjából két, két és fél méter hosszú, 2-300 kg tömegű hőhasznosítót lehet biztonsággal a rendszerbe csatlakoztatni, ami minden esetben a tűztér alapteljesítményétől és a kéményparaméterektől függ. A nagy tömegű és magas hőtároló kapacitású KMS elemek akár 6-8 órán keresztül is képesek tárolni a füstgázból felvett meleget.
Ahhoz, hogy a kivitelezés tökéletes legyen, okvetlenül szükséges, hogy a kandalló burkolata ne YTONG-ból vagy hasonló szigetelőanyagból készüljön, hanem valamilyen hőtároló tulajdonsággal rendelkező anyagokból, például kályhacsempékből vagy Ortner falépítő lapokból. Az elnyújtott hőleadást azzal tudjuk még fokozni, ha további akkumulációs lapokat helyezünk el kályha belsejében.
Az így megnövekedett együttes tároló tömegnek köszönhetően - ami akár 5-700 kg is lehet - az építmény működését tekintve már inkább hasonlítható egy kályhához, mint egy légfűtéses kandallóhoz, ahol a látványt a nagy üvegfelület nyújtja, a tartós meleg érzetről pedig a kellemesen sugárzó burkolat gondoskodik.
Korábbi cikkek
- Oktatjuk is
Idén már második alkalommal jártunk az Ortner cég loosdorfi oktatóbázisán, ahol egy kétnapos gyakorlati képzésen lehet megismerni az Ortner-Hypocaustum, légréses kályhaépítési technológiát. Elmondhatjuk, hogy újabb 20 magyar kályhaépítő sajátította el a rendszer minden fortélyát.
Várjuk további szakemberek jelentkezését!
- Klasszikus kályha modern belsővel
Egy nem mindennapi kivitelezés képeit teszem közzé, ahol látható, hogy miként építhető össze az Ortner hőtároló rendszere egy antik megjelenésű körkályhával. Remekül elfér az GOR 44-es tűztér a KAM spirál hőtároló elemekkel együtt egy 60 cm átmérőjű hengerkályhában.
- Egy kis elmélet
Az alábbi képsor különböző fűtési módozatok működésbeli különbségeit szemlélteti.
Az első ábrán egy hagyományos légfűtéses kandalló felépítése látható. A tűztér által felhevített levegő a burkolat tetején található szellőzőkön keresztül áramlik a lakótérbe.